Angol tiszafa növény
Angol tiszafa növény

Tiszafa sövény (Taxus baccata 'Sövény') (Lehet 2024)

Tiszafa sövény (Taxus baccata 'Sövény') (Lehet 2024)
Anonim

Angol tiszafa (Taxus baccata), más néven közönséges tiszafa vagy európai tiszafa(mind a három fafajta kereskedelmi név), a tiszafa család (Taxaceae) örökzöld díszes fa vagy cserje, széles körben elterjedt Európában és Ázsiában, egész Keletre, mint a Himalája. Egyes botanikusok a himalájai formát külön fajnak tekintik, amelyet Himalája tiszafanak (Taxus wallichiana) neveznek. A fa 10 és 30 méter közötti magasságra emelkedik (körülbelül 35–100 láb), és a fán elterjedő ágak és kissé leeső ágak vannak. A kéreg vörösesbarna és pelyhes, néha mélyen repedt nagyon öreg fákban. Az tiszafa azon kevés tűlevelű növények közé tartozik, amelyek a levágott ágak végeinek mögül könnyen új növekedést hoznak; így az angol tiszafa az egyetlen olyan tűlevelű fenyő, amelyet rendszeresen sövényre vágnak. Az angol tiszafa minden része, kivéve a magot körülvevő húsos aril, alkaloidokat tartalmaz, amelyek mérgezőek az emberekre és számos más állatra. Miután a mag egészét lenyelte,A rigókról és más madarakról ismert, hogy emésztik az arilt, és érintetlenül hagyják el a magot ürülékükben.

Számos kertészeti fajtát fejlesztettek ki, amelyek közül néhány kis cserje. Az egyik legnépszerűbb az ír tiszafa. Kompakt oszlop formájú és formális ültetéseknél is felhasználható. Számos hibridet kaptunk az angol tiszafa japán tiszafajjal történő keresztezésével; a leggyakoribb, a Taxus × média, többféle változatban létezik.

Az angol tiszafa nagyon hosszú ideig élhet. Például a Fortingall Yew, amelyet annak a kis skót falunak neveztek el, ahol 2000 és 5000 év alatt növekszik, Nagy-Britanniában a legrégebbi élő fa, és az egyik legrégebbi élő fa Európában.