Az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferenciája nemzetközi konferencia [1992]
Az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferenciája nemzetközi konferencia [1992]

GHS és a veszélyes áru Visegrad 2017 (Lehet 2024)

GHS és a veszélyes áru Visegrad 2017 (Lehet 2024)
Anonim

Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCED), a Föld csúcstalálkozón elnevezett konferencia, Rio de Janeiro, Brazília (1992. június 3–14.), A világméretű gazdasági fejlődés és a környezetvédelem összeegyeztetése céljából. A Föld Csúcstalálkozó 1992 óta volt a világ vezetõinek legnagyobb összejövetele, amelyen 117 államfõ és 178 nemzet képviselõje vett részt. A konferencián aláírt szerződésekkel és más dokumentumokkal a világ legtöbb nemzete névlegesen elkötelezte magát amellett, hogy gazdasági fejlődésének folytatása érdekében védje a Föld környezetét és a megújulhatatlan erőforrásokat.

kvíz

Történelmi Smorgasbord: Tény vagy fikció?

Először papírpénzt adtak ki pénzérmék hiánya miatt.

A Föld Csúcstalálkozón elfogadott főbb dokumentumok a következők. A biológiai sokféleségről szóló egyezmény kötelező erejű szerződés, amely előírja a nemzetek számára, hogy készítsen leltárokat növényeikről és vadállataikról, és védjék meg a veszélyeztetett fajokat. Az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezménye (UNFCCC) vagy a globális felmelegedésről szóló egyezmény kötelező erejű szerződés, amely előírja a nemzetek számára, hogy csökkentsék szén-dioxid, metán és más „üvegházhatású” gázok kibocsátását, amelyekről gondoskodnak a globális felmelegedés; a szerződés azonban nem fejezte be kötelező célok kitűzését a kibocsátás csökkentésére. Ezeket a célokat végül az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének, a Kiotói Jegyzőkönyv (1997) módosításában határozták meg, amelyet az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás (2015) váltott ki. A környezetvédelemről és a fejlesztésről szóló nyilatkozat vagy a Rio-i nyilatkozat 27 átfogó, nem kötelező erejű alapelvet határozott meg a környezetbarát fejlődésre vonatkozóan. Az Agenda 21 felvázolta a környezet megtisztításának és a környezetbarát fejlesztés ösztönzésének globális stratégiáit. Az erdőkre vonatkozó alapelvek, amelyek célja a világ gyorsan eltűnő trópusi esőerdéseinek megőrzése, nem kötelező erejű nyilatkozatok, amelyekben a nemzetek figyelik és vizsgálják meg a fejlõdés erõforrásaikra gyakorolt ​​hatását, és tegyenek lépéseket az általuk okozott kár korlátozására.

A Föld-csúcstalálkozót akadályozták az északi (azaz Nyugat-Európa és Észak-Amerika) gazdag iparosodott nemzetek és a déli legszegényebb fejlődő országok (azaz Afrika, Latin-Amerika, a Közel-Kelet és Ázsia egyes részei) közötti viták. Általában véve a dél országai vonakodtak akadályozni gazdasági növekedésüket az északi részük által kényszerített környezeti korlátozásokkal, kivéve, ha megnövekedett északi pénzügyi támogatást kapnának, amely állításuk szerint elősegítheti a környezetbarát növekedést.