Tartalomjegyzék:
A Rajna (Lehet 2024)
Rajna folyó, német rhein, francia rhin, holland Rijn, kelta renosz, latin Rhenus, Nyugat-Európa folyó- és vízi útja, kulturálisan és történelmileg a kontinens egyik legnagyobb folyója, és a világ legfontosabb ipari szállítóegységei között. Két kicsi útról Svájc keleti és középső részén, az Alpokban északon és nyugaton az Északi-tengerig folyik, ahonnan Hollandián átfolyik. A Rajna hosszát hosszúan 1320 km-re adták, de 2010-ben rövidebb, kb. 765 mérföld (1230 km) távolságot javasoltak. A nemzetközi vízi út az 1815-es bécsi szerződés óta összességében körülbelül 540 mérföldre (870 km) hajózható a Rheinfeldenig, a svájci-német határon. Vízgyűjtő területe, beleértve a deltaterületet is, meghaladja a 220 000 négyzetkilométert (85 000 négyzet mérföld).
A Rajna a klasszikus példa a nagy folyók váltakozó szerepére, mint a politikai és kulturális egyesülési artériákra, valamint a politikai és kulturális határvonalakra. A folyót a földirodalomban, különösen Németországban, a híres Nibelungenlied eposzban is rögzítették. Azóta, amikor a Rajna-völgy beépült a Római Birodalomba, a folyó Európa egyik vezető szállítási útvonala volt. A 19. századig a szállított áruk nagy értékűek voltak, viszonylag kis volumenűek, de a 19. század második fele óta a folyón szállított áruk mennyisége jelentősen megnőtt. Az a tény, hogy az olcsó vízi szállítás a Rajnán hozzájárult a nyersanyagok alacsony szintjének fenntartásához, volt az a fő oka, hogy a folyó az ipari termelés fő tengelyé vált: a világ vegyiparának egyötöde jelenleg a Rajna mentén gyárt. A folyó hosszú ideje politikai nézeteltérést váltott ki Európában, de ez utat engedett az ökológiai biztosítékokkal kapcsolatos nemzetközi aggodalmaknak, mivel a szennyezés szintje emelkedett; mintegy 6000 mérgező anyagot azonosítottak a rajnai vizeken.
A világ egyik másik folyójának partján nincs oly sok régi és híres város - Bázel, Svájc; Strasbourg, Franciaország; és Worms, Mainz, valamint a németországi Köln, hogy csak néhányat említsünk, de vannak olyan ipari városok, mint Ludwigshafen és Leverkusen Németországban, amelyek szennyezik a vizet és a folyópartok festői látványosságát vonzzák fel. Ennek ellenére a középső Rajna (a német városok Bingen és Bonn közötti szakasz), olyan meredek sziklaszakadékkal, mint a Lorelei-rák és számos kastély, még mindig lélegzetelállító kilátást nyújt és vonzza a turistákat. Ez a legenda és a mítosz rajza, ahol a középkori egértorony (Mausturm) vízszintesen fekszik Bingen közelében, és a Kaub kastély a folyó egyik szigetén áll. A Rajna alpesi szakasza Svájcban fekszik, és Bázel alatt a folyó képezi a határt Nyugat-Németország és Franciaország között, egészen a Lauter folyónál. Ezután átfolyik a német területen egészen Emmerichig, amely alatt sokrészű delta szakaszának része a holland jellegzetes tájakat testesíti meg.
Fizikai tulajdonságok
természetleírás
A Rajna két svájci hullámban emelkedik a svájci Alpokban. A Vorderrhein a Toma-tótól 7 690 lábnál (2,344 méter) fekszik, a Közép-Alpokban az Oberalpi-hágó közelében, majd kelet felé halad a Disentis mellett, és csatlakozik a déli Hinterrheinhez Reichenau-ban Chur felett. (A Hinterrhein körülbelül öt mérföldnyire nyugatra fekszik a San Bernardino-hágótól, a svájci – olasz határ közelében, és az Albis-folyó csatlakozik az Suchis alatt.) Chur alatt a Rajna elhagyja az Alpokot, hogy először határokat képezzen Svájc és a Hercegség fejedelemsége között. Liechtenstein, majd Svájc és Ausztria között, mielőtt a Constance-tó bejáratánál jelenlegi lazításként delta képződne. Ebben a lapos padlóú szakaszban a Rajnát kiegyenesítették és a partokat megerősítették az árvíz elkerülése érdekében. A Rajna Untersee karján keresztül hagyja el a tót. Onnan a bázeli kanyarig a folyót Hochrheinnek („Magas Rajna”) hívják, és meghatározza a svájci-német határt, kivéve a Stein am Rhein alatti területet, ahol a határ eltér, hogy a Schaffhausennél található Rajna-vízesés teljes egészében belül Svájcban. A Rajna folyamán gyorsan folyik az alpesi hegyvidék és a Fekete-erdő térsége között, folyását zuhatagok szakítják meg, ahol - Laufenburg (Svájc), valamint Säckingen és Schwörstadt (Németország) mellett - barkák épültek. Ebben a szakaszban a Rajnát alpesi mellékfolyói, a Thur, Töss, Glatt és Aare, valamint az északi Wutach csatlakozják. A Rajna 1934 óta navigálható Bázel és Rheinfelden között.
Bázel alatt a Rajna észak felé fordul, és áthalad egy széles, lapos padlással ellátott, körülbelül 20 mérföld széles völgyen, amelyet a Vosges-hegység és a Fekete-erdő hegyvidéke, valamint a Haardt-hegység és az Odenwald (Oden-erdő) hegyvidéki ősi masszívumok között tartanak. Az elzászi fő mellékfolyója az Ill, amely csatlakozik a Strasbourg Rajnaihoz, és a rövidebb folyók, mint például a Dreisam és a Kinzig, a Fekete-erdőből ereszkednek le. Az irányban lévő Neckar az Oden-hegység átlépése után egy látványos szurdokban Heidelbergig átjut a Rajnába Mannheimben; és a Main elhagyja az alsó-frank-svájci síkságot a Rajna felé, Mainz szemben. A Felső-Rajna kiegyenesítéséig, amely a 19. század elején megkezdõdött, a folyó nagy hurkok, vagy kanyarok sorozatát írta le az árterületén, és ma maradványaik, a régi hullámvíz és levágások Breisach és Karlsruhe közelében jelzik az egykori a folyó folyója.
A középső Rajna a folyó leglátványosabb és romantikusabb területe. Ebben a 90 mérföldes (145 km) szakaszon a Rajna mély és kanyargós szurdokot vágott a nyugatra fekvő Hunsrück-hegység meredek, pala által lefedett lejtője és keletre a Taunus-hegység között. A szőlőültetvények a lejtőket Koblenzig vezetik, ahol a Moselle-folyó csatlakozik a Rajnához azon a helyen, amelyet a rómaiak nevezték Confluentes-nek. A jobb parton az Ehrenbreitstein erőd uralja a Rajnát, ahol a Lahn mellékfolyója belép. A dombok lejtőjén a nyugat felé fekvő Eifel vulkáni térség lábai, a keletre pedig a Westerwald (Wester erdő) lábai. Andernach-nál, ahol az ókori római határ elhagyta a Rajnát, a Hét-hegység bazaltikus meredek emelkedik a folyótól keletre, ahol - az angol költő, Lord Byron állítása szerint - „a Dachenfels kastélycsapja a szélesre és a kanyargósra hullott. Rajna."
Bonn alatt a völgy széles síkságra nyílik, ahol Köln régi városa a Rajna bal partján fekszik. A folyót a modern Severin-híd és az újjáépített Hohenzollern vasúti híd veszi át, amely az Aachenből Düsseldorfba és a Ruhr ipari régióba vezet. Düsseldorf, a Rajna jobb partján, az Észak-Rajna – Vesztfália szénmező domináns üzleti központja. A Ruhr-folyó torkolatán fekvő Duisburg kezeli a Ruhr-ból származó vízben lévő szén és koksz nagy részét, valamint vasérc és olaj behozatalát.
A Rajna utolsó szakasza, a határ menti város Emmerich alatt található, Hollandia delta régiójában. A Rajna számos széles ágra bomlik, például a Lekre és a Waalra, a Merstream felé tartó távolabbi szakaszban. A hatalmas Delta-projekt 1986-os befejezésével - amelynek célja az árvíz megakadályozása Hollandia délnyugati partvidékén - a Rajna összes fő ágát bezárták; a zsilipek és az oldalsó csatornák lehetővé teszik a folyóvíznek a tenger elérését. 1872 óta azonban az Új vízi csatorna, amelyet az Északi-tengertől Rotterdamig való belépés javítása érdekében építettek, volt a fő navigációs összeköttetés a Rajna és a tenger között; e csatorna mentén épült az Europoort, a világ egyik legnagyobb kikötője.
